Hova ne menjünk turistáskodni a következő tíz évben? – tizenhárom pontos no-go-listát állított össze egy amerikai útikönyvkiadó, benne a világ legismertebb turistacélpontjaival is.
Az amerikai Fodor’s utazási kiadó rendszeresen közzéteszi tippjeit, hogy hova érdemes utazni. Ám a nemzetközi útikönyveiről ismert cég még híresebb arról, hogy bizonyos célpontokról kifejezetten lebeszéli a turistákat. Most ismét összeállította friss no-go-listáját, ami szemben az eddigi hagyományokkal, immár tíz évre vonatkozik. Minderről a német Stern magazin internetes oldala számolt be.
A Fodor’s neve nem véletlenül cseng ismerősen még azoknak is, akik még sohasem hallottak róla: egy magyar származású utazó, az 1991-ben elhunyt Eugene Fodor alapította a céget a társaság honlapja szerint. (Fodor változatos karrierjéről is lehet itt igen érdekes részleteket olvasni.)
Legyen idejük regenerálódni
A Fodor’s no go-listájára különböző okokból lehet felkerülni: etikai, környezetvédelmi vagy politikai szempontokat mérlegelnek a szakértők. A 2020-as lajstrom célja viszont már tényleg az volt, hogy egy egész évtizedre elriassza a turistákat bizonyos helyektől.
Most ugyanis egészen másról van szó, mint eddig: a célpontoknak szerintük szükségük lenne egy „pihenési fázisra”, amíg regenerálódni tudnának. Annyira elárasztották ugyanis ezeket a területeket a látogatók, hogy már nemcsak városok és azok lakói számítanak túlterheltnek, hanem még a svájci hegyek is.
A Stern szerint 2018 óta vezeti a túlterhelt célpontok listáját a hollandiai Amszterdam, az olasz Velence(amelyet az utóbbi napokban amúgy is természeti katasztrófák sújtanak – víz árasztotta el a világhírű műemlékeket), a dél-amerikai Machu Picchu, a thaiföldi Koh Tachai és a görög Szantorini szigete.
2019-ben már a skóciai Skye sziget lakói is kérték, hogy gondolják át a turisták: tényleg oda akarnak-e utazni? A Húsvét-szigetek, a horvátországi Dubrovnik és a spanyolországi Mallorca polgárai is hasonló problémákkal küzdenek. A 2020-as lista tehát valójában önmagában is értelmezhető, de az eddigiek 13 újabb ponttal történő kibővítéseként is, hiszen a fentebb felsorolt városok helyzete számottevően nem változott (sőt, van ahol még romlottak is az állapotok). Az utazóknak ezért tényleg át kell gondolniuk, mikor és hogyan akarják meglátogatni ezeket a helyszíneket. Itt és most tulajdonképpen nem valódi tiltásról van szó, hanem inkább az utazás jobb megszervezéséről. Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül szemléztünk az említett no-go-listából.
Nyomasztó turistaözön
Barcelonában gyakorlatilag már lehetetlen több turistabuszt fogadni, több járdát építeni. Erre már a Forbes magazin is felhívta a figyelmet idén. A Sagrada Familia katedrálisba vagy a Güell-parkba pedig egyszerűen nem férnek be többen. Az Airbnb mindezt még rontotta a városlakók szempontjából, hiszen a rövid ideig a városban tartózkodó vendégek felnyomták a bérleti díjakat a hosszabb távon is ott lakók számára. A környezetvédelmi szempontok is a turistaözön megfékezésére ösztökélnek: a szemét lakhatatlanná teszi a várost a folyamatosan ott élők számára. Barcelonában már eddig is korlátozták a forgalmat, de ennek ellenére a városnak időre van szüksége, hogy kiheverje a látogatók özönét.
Egy sorozat utóélete
Kalifoniában a Big Sur vidék szenved hasonló túlterheltségtől. Ebben az HBO sorozata, a „Big little lies” is ludas, miután az egyes számú országút menti régió ezek után került az érdeklődés középpontjába. Az itt élők elsősorban a nyilvános vécék hiányára panaszkodnak, s az egyre nagyobb számban előforduló vadkempingezőkre is. Egyre több a környéken a tűzeset is – feltehetően az illegális tevékenységek elszaporodása miatt.
Elkopik a múlt
Kambodzsaleglátogatottabb turistaattrakciója, a világ kulturális örökségéhez tartozó templomegyüttes, Angkorvat, szintén a népszerűség áldozata lehet. A 900 éves helyszín „elhasználódása” már mindenki számára nyilvánvaló. Még a biztonságra is hat mindez: a lépcsők csúszóssá váltak a sok kopástól, a szent domborművek lepusztulnak, annyi turista érinti meg őket. A naplementét néző turisták számát is korlátozni kellett a Phnom Bakheng templomban, amelynek tetejéről most már csak egyszerre 300-an nézhetik a csodálatos jelenséget.
3800 tonna szemét naponta
A mindenki által kedvelt turistasziget, Bali sem kivétel: hosszú évek óta annyian keresik fel, hogy lassan már a műanyaghulladékokról lesz ismert, nem a természeti szépségéről. A strandon és a vízbenis egyre zavaróbb a szemét felhalmozódása. Balin napi 3800 tonna hulladék keletkezik, amit most egy újfajta idegenforgalmi adóval próbálnak megfékezni.
Vészfék a szelfizők miatt
A Hanoi óvárosán átvezető sínek környezete is annyira zsúfolt, hogy még a vietnami hatóságoknak is intézkedniük kellett – egyelőre korlátozott sikerrel. Az itt átvezető vasúti sínek (a Hanoi Train Streeten) a legnagyobb tumultusba futnak bele, hiába korlátozták a közvetlen közelben árusító bódék engedélyeit. Éppen ezért a vonatoknak sokszor vészfékezéssel kell megállniuk, ha nem akarják elütni a szelfizőket.
Életeket követel a hegy
Ma már nemcsak városok és kulturális emlékek válnak a turizmus áldozataivá. A svájci Matterhorn sem jó helyszín immár a látogatásra. Ez az Alpokban lévő hegy is egyre veszélyesebbé válik. 2019-ben eddig hét hegymászó lelte halálát a sziklákon, 2018-ban pedig a halottak száma 11 volt. Egy hegyi vezető úgy nyilatkozott a zürichi Tages-Anzeiger című lapnak, hogy a hegy veszélyessé vált azáltal, hogy naponta egyre több ember akarja megmászni. Az állandóan fagyos (permafroszt) övezet határa ugyanis módosult a hegy túlterhelése és a klímaváltozás miatt, a sziklák pedig az olvadó jég miatt instabillá váltak.
