https://fmc.hu/2019/08/08/otthon-a-tengerparton-avagy-miert-jo-horvatorszagban-nyaralni/
Közel van, gyönyörű természeti jelenségeket találunk, tiszta tengert, jól kialakított strandokat és hangulatos kisvárosokat – tízből kilenc magyar ezt válaszolná, ha megkérdeznék, miért megy szívesen nyaralni Horvátországba. Az sem elhanyagolható, hogy a kulturális közelség – valaha egy birodalomban éltünk a horvátokkal, legutóbb az Osztrák-Magyar Monarchiában – egyfajta otthonosságot ad nekünk, magyaroknak is.
Horvátországban van a hozzánk legközelebb fekvő tengerpart – ez már önmagában is érv, hiszen öt-hat óra utazás is elegendő, hogy elérjük az Adria partjait, egy kisgyerekes családnak pedig egyáltalán nem mindegy, mennyit kell hallgatnia útközben a „Mikor érünk már oda?” vagy az „Ott vagyunk már?” örökzöldeket a hátsó ülésről. Ha korán kelünk és hajnalban indulunk, illetve elkerüljük a péntek délutáni indulást, valamint a szombat délutáni hazaindulást, akkor jó eséllyel megússzuk a hatalmas dugókat. Ha a festői Dalmáciába utazunk, akkor is hosszan, kiváló minőségű autópályán utazhatunk. Az előírt sebességet azonban tartsuk be, mert előszeretettel és rengeteg kunára büntetik a gyorshajtást!
A közeli mediterrán térségek közül Horvátországban van a legtisztább tenger, tisztább, mint Olaszország vagy Bulgária strandjain. Jellemző, hogy a németek, a lengyelek, az osztrákok és a magyarok mellett a tengerrel megáldott olaszok is szívesen járnak ide nyaralni. A part menti városok fekvése is nagy élményt nyújt, a hegyoldalba épített többszintes, teraszos házak majdnem mindegyike büszkélkedhet tengeri kilátással, ráadásul nincsenek nagy távolságok, hiszen a legtöbb településen a legmagasabb ponton lévő apartmanokból is négyszáz-hatszáz méterre találjuk a partot, ahová hangulatos, mediterrán utcácskák, lépcsősorok vezetnek le.
Nem drágább a Balatonnál
Aki már nyaralt a Balatonon, az tudja, milyen magas árakat kérnek a nem mindig kifogástalan szolgáltatásokért. Horvátország – bár jelentősen drágult az utóbbi években – a magyar pénztárcának még mindig megfizethető, ugyanakkor itt sem árt odafigyelni, mert a strandokon hajlamosak elkérni két fél literes ásványvízért ötven kunát is, ami majdnem kétezer-háromszáz forint, vagyis éppen a bolti ár tízszerese. A kirívó eseteken túl egyébként éppen annyira drága, mint bármelyik felkapott magyarországi nyaralóhely. Előny még, hogy rengeteg típusú és árkategóriájú szállás közül választhatunk, a kempingektől a luxusszállodákig mindenféle ár- és minőségi kategóriában találunk szálláshelyeket. Vadkempingezni itt is tilos.
Rengeteg látnivaló, még több élmény
Gyönyörű nemzeti parkok, mint a Plitvicei-tavak vagy a Krka Nemzeti Park, eldugott szigetek, a sziklás hegységek változatos tájai – csak néhány látványosság, ami miatt érdemes egy-egy napra otthagyni a strandot és kirándulni egyet. Városnézéssel, túrázással, vadvízi evezéssel vagy vitorlázással is eltölthetjük az időt. Pula városában római amfiteátrumot találunk, Hum pedig a világ legkisebb városa.
Az Isztriai-félszigeten olyan gyöngyszemek találhatók, mint Motovun vagy Gračišće vagy a nagyobb városok közül Rovinj, amelyet korábban olaszok laktak, és ez hangulatában is érződik. Aki pedig érintetlen sziklás partra, igazi adriai fürdőélményre vágyik, ne hagyja ki a Kamenjak-félszigetet, az Isztria legdélebbi csücskén lévő nemzeti parkot! Délebbre Zadar, Šibenik, Trogir vagy a csodálatos Dubrovnik kínál életre szóló emlékeket, bár utóbbi a Trónok harca- és a Star Wars-rajongóknak „köszönhetően” mára szinte élvezhetetlenül zsúfolttá vált.
Megértjük egymást?
A horvát szállásadók többsége inkább a német nyelvet beszéli, de alapszintű angol nyelvtudással is kiválóan elboldogulhatunk. Az idősebbek bátran használhatják azokat a szavakat, amikre még az oroszórákról emlékeznek: a szláv nyelvek nagy családjának előnye, hogy egészen jól megérteti magát így az ember, de ugyanez vonatkozik azokra, akik néhány szót beszélnek csehül, szlovákul vagy szerbül. Magyarul tudó horvátokkal is találkozni, előfordult, hogy az egyik árus magyarul mondta az árakat, majd „Hajrá, Ferencváros!” felkiáltással köszönt el. A Krk-szigeten lévő Baška városában pedig olyan szarajevói bosnyák pincérbe is belefuthatunk, aki 1985 óta Vidi-szurkoló, és valószínűleg az egyetlen külföldi, aki helyesen ki tudja mondani, hogy Székesfehérvár!
