https://ujszo.com/utazz/nyaralni-indul-ezt-tudnia-kell-a-penzvaltasrol
úniussal beköszöntött a nyaralási főszezon, így ilyenkor nem árt újra átismételni néhány fontos szabályt, amit minden külföldre indulónak tudni kell. Most a pénzváltásról lesz szó, hiszen az eurózónán kívül sok olyan népszerű ország van, ahova előszeretettel utazunk csobbanni a tengerbe – legyen szó a közeli helyekről, mint Törökország, Marokkó, Horvátország, Tunézia vagy Egyiptom, vagy akár a távolabbi, egzotikus célállomásokról, mint Thaiföld, Bali, Maldív-szigetek, USA, Dubaj, Mexikó, Kuba stb.
A pénzváltásnak vannak szabályai, amelyek állandók, de sok olyan lehetőségre is érdemes figyelni, amelyet az utóbbi évek hoztak a turisták számára.
Hol váltsunk pénzt?
Még itthon, vagy csak a helyszínen váltsunk pénzt? Ez a kérdés szinte mindig felmerül, ha olyan országba utazunk, ahol nem az euró a helyi fizetőeszköz. A legtöbb esetben elmondható, hogy a legjobb, ha a helyszínen szerezzük be a helyi pénzt, általában ott kedvezőbb árfolyamot adnak, mintha idehaza szereznénk be azt. Néhány kivétel azért akad, amikor akár a szlovákiai bankokban, pénzváltókban is beváltható a célállomás valutája, ez a cseh korona, az amerikai dollár, az angol font, néha még a horvát kuna is. A többi esetében jobb, ha a helyszínen keresünk egy pénzváltót, megnézzük az árfolyamot, és már meg is van a megfelelő mennyiségű helyi készpénzünk.
Hol ne váltsunk pénzt?
Fontos, hogy mindig legyünk óvatosak akkor, ha a pályaudvarokon, repülőtéren, népszerű turistalátványosságoknál látunk pénzváltót. Ezek többsége ugyanis rendkívül rossz árfolyamon kínálja a helyi pénzt, sok esetben a rossz árfolyam mellé még pofátlan kezelési költséget is felszámol. Azt talán mondanunk sem kell, hogy a pénzváltók előtt ólálkodó valutaüzérektől semmiképpen se vegyen helyi valutát, hiszen nemcsak rossz árfolyamon kapja azt, de a csomagban bankók helyett újságpapírok is lehetnek… Már több alkalommal is írtunk róla, de most is jelezzük, például a budapesti pályaudvarokon, repülőtéren is van olyan pénzváltó, amelyet messziről el kell kerülni, hiszen most, amikor a városban egy euróért 320-321 forintot kapunk, ott 230 forintot adnak…
Mi a jó árfolyam?
Hogy mi a jó árfolyam? Ezt nagyon egyszerűen meg tudjuk állapítani. Nézzük meg az interneten a hivatalos középárfolyamot (erre a legjobb az xe.com), vagy töltsük le az alkalmazást (Google, xe.com), és ott nézzük meg, mennyit ér egy választott pénznemben egy euró. Minél közelebb van az itt mutatott árfolyamhoz a kínálat, annál jobb. Például most egy euró 7,41 horvát kunát ér. Ha tehát a váltóban 7,30- 7,40-et kínálnak, az már nagyon jó ajánlat. De úgy is könnyű megállapítani, hogy jó-e az adott pénzváltó, ha összevetjük vételi és eladási árfolyamot, és ha a kettő közötti különbség alacsony, akkor jó helyen járunk. Például – maradva a horvát kunánál – ha az eurót 7,37- ért veszik, és 7,44-ért adják, akkor a különbség (0,07) még egy százalék sincs, így jó váltóról van szó. Ha ez 6,80 és 7,50, akkor már látható, hogy a különbség 10 százalék, azaz érdemes egy jobbat keresni.
Mennyit pénzt váltsunk?
Indulás előtt fontos kérdés még, hogy mennyi pénzt vigyünk magunkkal. Ezt mindenki a saját belátása, fogyasztási szokása szerint döntheti el, de általánosságban elmondható, hogy – mivel már egyre több helyen lehet kártyával fizetni – mind kevesebb hely van, ahol csak készpénzt fogadnak el. Így egy egyhetes nyaraláson, átlagos fogyasztással személyenként a 200–300 euró biztosan elegendő (de azért mindig legyen nálunk a bankkártyánk).
Milyen pénzt vigyünk magunkkal?
A helyszínre nyugodtan vihetünk magunkkal eurót, azt mindenhol elfogadják. Igaz, vannak helyek, ahol címletenként eltérő árfolyamot kapunk, például több helyi valutát adnak egy 100 eurósért, mint egy 10 eurósért. Vannak olyan országok (pl. Mianmar, Kambodzsa), ahol az amerikai dollárt is elfogadják mindenhol. Vannak országok, amelyekben csak a sérülésmentes, szinte ropogós bankókat fogadják el, ha csak egy repedés is van rajta, azt visszaadják. A váltásnál mindig figyeljünk arra, hogy egyszerre csak egy kisebb összeget cseréljünk helyi valutára (pl. 50–100 euró), az első napok után már látjuk, hogy fogy a pénz, mennyire van még szükség, hiszen a visszaváltás nem minden esetben kedvező.
A következő cikkünkben a kártyás fizetésekről írunk, eláruljuk, milyen új lehetőségek vannak, de azt is, milyen veszélyek leselkednek a bankkártyát használó nyaralókra.
