Szerencsére egyre természetesebb, hogy a kutyák sem maradnak ki a nyaralásból. De kutyával elindulni nem csak abból áll, hogy beugrasztjuk a kocsiba és csomagolunk némi tápot is. Az első és legfontosabb, hogy külföldre csak oltásokkal rendelkező állattal mehetünk. A veszettség elleni oltásokon túl bizonyos országokban mást is megkövetelhetnek, ezért utazás előtt mindig érdemes egyeztetni az állatorvosunkkal.

Ha úti célunk az Európai Unión belül van, akkor uniós kisállat-útlevélre lehet szükség, unión kívüli országoknál, pedig lehetnek speciális formanyomtatványok, amit a rendeltetési ország előír. Az unió határait elhagyva pedig szükséges hatósági állatorvosi igazolás is.

A kisállat-útlevél kiállításának feltétele, hogy a kutya rendelkezzen mikrochipes megjelöléssel és 3 hónapos kor fölött beadott és 21 napnál régebbi veszettség elleni oltással. A papír kiváltásáért 8-10 ezer forintot kell fizetni.

Bizonyos EU-n kívüli országoknál az onnét az unióba történő visszalépéshez szükséges még az indulás előtt itthon elvégeztetett veszettség ellenanyag szint vizsgálatról is az igazolás – ilyen „kockázatos” országért nem kell messzire menni, Ukrajna és Szerbia is közéjük tartoznak. A vértiter vizsgálat gyakorlatilag egy vérvétel, de arra érdemes felkészülni, hogy 15-20 ezer forintba is kerülhet és akár tíz napba is beletelhet, amíg meglesz  az eredmény.

Vannak országok, ilyenek például a skandináv államok, ahol elvárják, hogy a kutya – állatorvos által igazolt módon – féreghajtáson essen át, 72 órával az utazás előtt. Egy, Litvániában élő magyar lány, Petra arról beszélt lapunknak, hogy ez a szabályozás jelentősen megnehezíti és megdrágítja rendszeres utazását a finn fővárosba, Helsinkibe, ugyanis kutyájának folyamatos féreghajtása költségekkel jár, ráadásul lassan betelik a kisállat-útlevél és a megújítás is pénzbe kerül.

Horvátországba indulva érdemes észben tartani, hogy nedves kutyatápot nem engednek be, igaz, az országban sokféle kapható, de száraz táp megkötés nélkül bevihető a legfeljebb öt kutyával utazóknál. Nem tagja az uniónak Svájc, rögtön van is egy egyedi megkötésük – az alpesi országban nem szívesen látják a fül- és farokvágott egyedeket.

Aki autóval megy Görögországba, arra figyeljen, hogy Szerbia és Észak-Macedónia nem uniós tag, így szükség lesz a vértiter-vizsgálatra és az erről szóló igazolásra, míg több görög szálláshelyen is csak azzal a feltétellel vihető be kutya, hogy az állat nem marad egyedül a szobában vagy az apartmanban.

Egy komoly fertőzés

Állatról emberre is veszélyes lehet a Leishmaniasis, ez az egysejtű parazita, amely fertőzött légy vagy szúnyog csípésével terjedhet. A csípést követően leggyakrabban több nap, esetleg hetek múlva különböző bőrfekélyek alakulnak ki, melyből ki lehet mutatni a kórokozót. Enyhébb esetben a fekélyek elmúlnak, súlyosabb esetben azonban a szövetek is roncsolódhatnak. Legsúlyosabb esetben a belső szervek is érintettek, a beteg pedig belehalhat a fertőzésbe.

A kisallatorvos.hu szerint a betegség tünetei a fertőződés után hosszú idő elteltével jelentkeznek (3 hónaptól akár több év is letelhet), előfordulhat, hogy csak jóval a külföldön eltöltött nyaralás után lesz beteg a kutya. A tünetek rendkívül változatosak, a betegség diagnózisának felállítása nehéz. A leishmania okozta fertőzés a kutya lesoványodásával és a nyirokcsomók megduzzadásával jár. Jellemzőek a bőrtünetek is, melyek szőrhiányban és a bőr súlyos mértékű száraz pikkelyesedésében jelentkeznek. Ezek kezdetben jellegzetesen a fejen alakulnak ki, mindkét szem körül körkörösen jelentkező szőrhullással, későbbiekben a test többi részére is kiterjednek. Krónikus esetekben veseelégtelenség, májelégtelenség, orrvérzés, hasmenés, ízületi gyulladás, szem- és idegrendszeri tünetek megjelenésével számolhatunk.

Elsősorban Ázsia, Kelet-Afrika, Közép- és Dél-Amerika országai érintettek, de a mediterrán régióban is kimutattak fertőzést, Spanyolországban és Horvátországban is előfordult. Fontos a megelőzés, érdemes megfelelő szúnyogirtó készítményekkel óvni a kutyát a kórokozótól.

Vonat és busz

Vonattal utazva két lehetőségünk van. A MÁV a 10 kilónál könnyebb kutyák esetében engedélyezi, hogy a kézipoggyász mérethatárt meg nem haladó méretű szállítóeszközben helyezzük el a kutyát – igaz, a boksz nem rakható az ülésre, illetve pórázon és szájkosárral is lehet oltott és egészséges állatot szállítani, de utánuk élőállat-viteldíjat kell fizetni.

A Volánbusz járatain is hasonlók a feltételek, igaz, ott  járatonként csak egy boxban szállított kutya lehet, míg több, pórázon vezetett kutya esetében annak van elsőbbsége, aki előbb száll fel.

Néha elkerülhetetlen, hogy repülővel utazzunk, ilyenkor a kutyát szállító boxban rakják a gép csomagterébe. Azokat a kutyákat, akik nem szoktak hozzá az ilyen utazáshoz, érdemes – vérmérséklettől függően és az állatorvossal egyeztetve – leszedálni, hogy ne legyen nekik nagy sokk az utazás. Arra is fel kell készülni, hogyha különlegesebb helyről repülsz haza a kutyáddal – aki esetleg még nem járt Magyarországon – akkor előfordulhat, hogy neked kell gondoskodnod olyan chipolvasóról a Liszt Ferenc Repülőtéren, amellyel a más országbeli chipet le tudják olvasni. Különben a kutya nem jöhet be az országba.

Támogatta a Foresto és az Advantix