Az utóbbi években világszerte látványosabbnál látványosabb tárlatokba lehet botlani, ott van mindjárt Yayoi Kusama kiállítása, ami meghódította az Instagram-felhasználókat, vagy az amszterdami Van Gogh multimédiás kiállítás, illetve Lichtenstein háromdimenziós interaktív kiállítása, ahonnan korábban mi is posztoltunk egyet az Instagramunkra.

Magyarországon a Tesla életéről szóló kiállítás az első ilyen nagyszabású multimédiás tárlat, ahol megtapasztalhatjuk ezt az élményt. A Horvátországból Budapestre érkezett Nikola Tesla – Mind from the Future (Elme a jövőből) című gyűjteményben felfedezhető mindaz a szenvedély, elkötelezettség és varázslat, ami Tesla alkotásainak motorja volt.

Minden túlzás nélkül mondhatom: beléphetünk a zseni elméjébe.

A kiállítás alkotói a következőképp fogalmazták meg ars poeticájukat:

„Ez a kiállítás a látogatót a fanatikus lelkesedés és az alkotás örömének világába viszi, hogy megtapasztalja és átérezze, milyen fontos az életünket teljes mélységében élnünk, mert mindenki képes a saját életének alkotójává válni, éppúgy, ahogy Nikola Tesla tette.”

Ennek megfelelően rettentő precízen, összeszedetten és csodálatos látványvilággal keltik életre Tesla életét, emlékeit és legnagyobb találmányait.

A misztikumtól a racionalitásig

Indukciós motor, váltakozó áram, Tesla-tekercs – csak néhány világmegváltó találmány, ami igazi mumusnak számít az iskolai tanórákon a gyerekek számára. Sokaknak rándul görcsbe a gyomra, ha meghallják ezeket a kifejezéseket, köztük nekem is, aki még ma sem érti igazán, hogy is működnek ezek a gépek. Ennek ellenére csodálattal vegyes érdeklődéssel figyelek minden tudományos felfedezést és kiállítást, ami kísérletet tesz arra, hogy széles körben népszerűsítse a természettudományokat.

Nem állítom, hogy egyszer s mindenkorra megértettem a váltakozó áram működését, de az biztos, hogy okosabban jöttem ki, mint ahogy bementem – sőt, kedvet és önbizalmat adott a tekintetben, hogy van értelme a reáltudományok felé nyitni.

A tárlaton mozgatható embernagyságú papírbábuk fogadtak minket, és falra vetített animációk mutatták meg a psziché őrületét – mintha csak tényleg beléptünk volna egy lángelme legmélyebb gondolataiba.

Tesla születésének idejét is egyfajta misztikum és varázslat lengi körül: édesanyjának emlékei szerint egy villámokkal teli viharos éjszakán született a mai Horvátország területén fekvő Smiljanban. A bába a vihart baljós előjelnek vette, azt mondta, ő a „sötétség gyermeke”, édesanyja pedig így felelt neki: „Nem. Ő a fény gyermeke”. Ami azt illeti, végül mindkettejüknek igaza lett. Tesla a találmányaival fényt hozott a sötétségbe, és életét az elektromosságnak szentelte.

Zseni születik

A mai eszünkkel talán azt gondolnánk, hogy egy ilyen fiatal zseninek a legjobb hely egy pezsgő nagyváros, de ez korántsem olyan biztos – mutat rá a tárlat. Tesla édesapja szerb ortodox lelkész volt, a család életét átitatta a hit és a természet szeretete. Teslát születésétől fogva papi pályára szánták, de látva elhivatottságát és elképesztő érdeklődését a természettudományok iránt, a szülők elálltak tervüktől. Nem is nagyon tehettek mást: különleges képességével, szenvedélyes hozzáállásával Tesla minden családtagját letaglózta.

Az ifjú feltalálót mindemellett igenis inspirálta a természet közelsége, harmóniája és esztétikája. A samogradi barlang, a Velebit, a horvátok szent hegye vagy a smiljani erdők és annak lakói mind hatottak rá, és fiatal felnőttként találmányok garmadájában öltött testet ez a tapasztalás. A cserebogarakkal való találkozása segítette a váltakozó áram és a Tesla-turbina létrehozásában.

Sokat gondolkodott a természet és a vallás kapcsolatán is. Arra jutott, hogy az ember és a természet együtt egy szerves mesterséges intelligencia, és egy kozmikus tudás eszköze.

S persze mint minden híres feltaláló mögött, úgy Tesla mögött is állt egy macska, aki támogatta. Az ifjú feltalálót lenyűgözte kedvence. Egy történet szerint – miközben egyszer Macak hátát simogatta – a cica bundája elektromosságot termelt, és apró szikrák pattantak ki Tesla kezei közül. Ámulattal nézte azt – és állítólag a következőt kérdezte lelkész édesapjától:

 „A természet egy óriási macska. De ha így van, akkor ki simogatja a hátát?”

Édesapja pedig azt válaszolta neki: Isten.

Teslában akkor és ott megszületett az a szikra, ami egész életét meghatározta: meg akarta tudni, mi is az az elektromosság.

Hatalmas elmék találkozása

Mire megtalálta a kérdésére a választ (vagy legalábbis azt hitte, hogy megtalálta), addigra újabb és újabb kérdései támadtak: hogyan lehet energiát továbbítani vezeték nélkül? Hogyan lehetne megtenni a London – New York távot három óra alatt a levegőben? Hogyan lehetne egy ilyen masinát a levegőbe emelni? Hogyan lehetne fényt vinni a szegények otthonaiba? Vagy lefényképezni a gondolatokat?

Már 1901-ben megfogalmazta annak az elméletnek az alapjait, amit ma wifinek hívunk, de a mesterséges intelligencia gondolata is foglalkoztatta.

Karrierje Budapesten indult: itt ismerkedett meg Szigeti Antallal és Puskás Tivadarral.

Önéletrajzi feljegyzései szerint ekkor már öt éve dolgozott a váltakozó áramú motor működésén, amit egy városligeti séta alkalmával jó barátjának, Szigeti Antalnak egy bottal rajzolt le a földre. De aztán hamar kinőtte a főmérnöki pozíciót a budapesti telefonközpontban. Puskás Tivadar segítségével Párizsba ment, ahonnan Amerikába utazott, hogy személyesen Edisonnal dolgozhasson.

Tesla megérkezése az ígéret földjére

Tesla zsenialitása szorgalommal és csapnivaló üzleti érzékkel párosult… Tökéletes alany volt arra, hogy Edison kihasználja a tehetségét: az egyenáramú gépek fejlesztése után nem fizette ki őt. Így álma, hogy egy nap megalapíthatja Edisonnal a Tesla Electric Light Companyt, szertefoszlott.

Ezt követően majd’ egy évet bevándorlók közt élt egy nyomornegyedben, miközben csatornákat ásott Edison kábelei számára. Ezalatt Jacob Riis rendőrségi riporter azon dolgozott, hogy megmutathassa a világnak, milyen mélyszegénység jutott osztályrészül több ezer bevándorlónak, és hogyan használja ki őket az amerikai gazdaság.

Tesla pedig a magnéziumporos villanófény feltalálásával le is tudta fényképezni mindazt a nyomort és kiszolgáltatottságot, ami a világ számára korábban láthatatlan volt. Képei hatására megkezdődött a nyomornegyedek felszámolása.

Hogyan hat a technológiai fejlődés az emberiségre?

Tesla és Riis ugyan nem ismerték egymást, de a két kritikusan gondolkodó ember elméje egy rugóra járt: megfogalmazódott bennük, hogy nem mindegy, kinek a kezébe kerül a technológia. Az üzleti és a politikai elit ugyanis egyre jobban felismerte, hogy a technológia megváltoztathatja a fennálló társadalmi rendet, és megbolygathatja az erőviszonyokat.

Tesla abban hitt, hogy a gépek megkönnyítik az emberek életét, és felszabadítják majd őket a modern kapitalizmus rabszolgaságából.

Elhatározta, hogy életét új gépek feltalálásának fogja szentelni, amelyeket majd az emberiség szolgálatába állít. Ezúttal szerencséje is volt, mert tisztességes támogatót talált George Westinghouse mérnök, üzletember személyében, akinek eladta a váltakozó áramú rendszer szabadalmát.

Edison mindeközben mocskos trükköket bevetve igyekezett a közhangulatot Tesla ellen fordítani, hogy továbbra is az ő szabadalmát használják Amerikában. Az áramharc elhúzódott, Edison ármánykodása pedig végül sikerrel járt, még akkor is, ha szakmai körökben egyértelműen kimondták: sokkal hatékonyabb a Tesla-féle váltakozó áram. Ám ez sajnos csak jóval később, 1960-ban történt meg.

A századfordulós startupperek élete

Az Edisonnal folytatott háború azonban nem akadályozta meg Teslát abban, hogy további szabadalmak sokaságát adja be a hivatalnak, amelyek közül néhányat értékesített is. Hatvanötezer dollárért adta el például az indukciós motor gyártási jogait mecénásának, Westinghouse-nak.

Találmányai ma már szinte minden háztartásában fellelhetők: a porszívótól az egyszerű konyhai elektromos eszközökig sok minden fűződik a nevéhez.

De nem csak Edisonnal állt harcban: évtizedekig pereskedett például Guglielmo Marconival a rádió feltalálásának jogai miatt. Marconi ugyanis Tesla asszisztense volt abban az időben, amikor benyújtotta a szabadalmát, és nem tudta, hogy Tesla már évekkel korábban megtette ezt. Állítólag a Szabadalmi Hivatal Edison nyomására Marconit hozta ki győztesül, de Tesla nem hagyta annyiban a dolgot: sok-sok évig elhúzódott a pereskedés, míg végül az Amerikai Legfelsőbb Bíróság döntése alapján 1943-ban Teslát mondták ki a rádió feltalálójának.

Élete pont olyan viharosan alakult, mint születése éjszakája. Igaza volt a bábának és Tesla édesanyjának is: egyszerre lengte körül őt a fény és a sötétség. Ha nem is érhette meg, hogy megnyerje Edisonnal szemben az áramok harcát, életcélját többszörösen is teljesítette: találmányait az emberiség szolgálatába állította – jobbá téve a sorsunkat.

Szőcs Lilla

A Nikola Tesla – Mind from the Future című tárlat szeptember elsejéig látható Magyarországon, azután folytatja útját Ausztriába, és utazik tovább szerte a világon, egészen New Yorkig.