https://www.femcafe.hu/cikkek/utazas/horvatorszag-fenseges-izei-nemzeti-etelek
Déli szomszédunk jellegzetes ételei hihetetlenül izgalmasak.
Minden, ami úszik
A halfélék közül különösen népszerű a tintahal, legyen az egyik fogás a prženének elkészítve vagy épp roston sütve. Előbbihez a tintahalkarikákat vékonyan lisztbe forgatják, majd olajban kisütik, és hasábburgonyával, majonézes mártással kínálják. A roston sült halat jó sok fokhagymával készítik, a citromot pedig te magad facsarhatod rá. A tintahal és a frissen sült szardínia mellett megannyi halfélét és tengeri herkentyűt találsz még az étlapokon.
Ízletes húsételek
A térség jellegzetességei, a csevap és a pljeskavica is darált sertés- és marhahús keverékéből készül, a különbség csak a formában rejlik. A csevapot kis hurka alakú fasírtokká, a pljeskavicát nagyobbacska, lapos, kerek pogácsákká gyúrják és faszénen megsütik. Mindkettőhöz piros húsú paprikából, padlizsánból készülő fűszeres, enyhén olajos ajvár dukál, ami csípős és édes változatban is kapható. Horvátországban nagyon kedvelt a bárányhús is, az egyik legkedveltebb technológia pedig a grillezés. Köretnek bőségesen kínálnak salátákat, zöldségféléket, de a fokhagymával készülő mángoldos burgonyával is sokfelé találkozhatunk. A nálunk is kedvelt rizses lecsó padlizsánnal dúsított változata, a djuveč egytálételnek is megteszi.
Egyéb finomságok
Ahogy a Balkán egész területén, úgy Horvátországban is roppant népszerű a pékségekben készülő burek. A vékony rétestésztát sokféleképpen tölthetik – hússal, túróval, sajttal, gombával –, majd zsiradékban kisütik. Édes változatban is érdemes megkóstolni.
A joghurtoktól a túróféléken át a friss és érlelt tehén- és juhsajtokig óriási a választék. Attól se riadjunk vissza, hogy a hegyi utak mentén kínált házi sajtokból vásároljunk, nem fogunk csalódni!
Istria és Dalmácia konyhája
A különböző térségekben más-más gasztronómiai jellegzetességekkel találkozhatunk. Isztrián szeretik a sajtokat és hideg ételeket, de halakból és tenger gyümölcseiből is bőséges a kínálat. Jellegzetes helyi étel a borleves, és aki itt jár, a régió kincséből, a szarvasgombából készülő tésztákat és rizottókat se hagyja ki. Dalmáciában rengeteg halat és zöldségfélét esznek, leginkább grillezve, és a helyi olívaolajat se sajnálják az ételekből. Kedvelt alapanyag a bárány, a desszertekben pedig gyakran feltűnnek a mediterrán aszalt gyümölcsök.
Magyar hatás Szlavóniában
Lika és Gorski Kotar egyszerű konyhájának alapja a szabad tűzön sütés, a legkedveltebb köretek pedig a kukoricadarából főzött polenta és a héjában sült burgonya. Itt is gyakran kerül bárányból készült fogás az asztalra, és erdei gombák is színesítik a választékot. Szlavónia és Baranya konyháján erősen érződik a magyar hatás, kínálnak gulyást, és a paprika is népszerű fűszer. Főznek babféléket, tésztát, krumplit, bőkezűen mérik a zsírdús tejtermékeket, és a kenyérfélék, diós-mákos sütemények gazdag választékát kínálják.
Tészták, kenyerek
Északnyugat-Horvátországban szintén főképp egyszerű ételek készülnek. Errefelé sok tésztafélét esznek, a kenyeret pedig kukoricából vagy árpából, esetleg a kettő keverékéből sütik. Tehéntejből erjesztett tejtermékekkel, zöldségfélékkel és salátákkal is bőségesen találkozhatunk, a téli étrendet pedig a hagyományos eljárással készült savanyúságok színesítik.
Fehér szőlők északon
Északon a legelterjedtebb két fehér fajta a moslavac vagy šipon és a graševina (olaszrizling), de kisebb mennyiségben olyan helyi szőlőfajtákat is termelnek, mint a Zágráb környéki kraljevina vagy imbrina (ebből újabban pezsgő is készül), illetve a škrlet, ami a bogyó pirosas színéről kapta a nevét. A kékszőlők közül elsősorban a frankovkát termesztik, de fehér- és vörösborok egyaránt készülnek a nálunk is népszerű világfajtákból.
Könnyed nedűk
Isztrián a malvazija istarska az őshonos fehér fajta, ebből friss és hordós érlelésű, nagyobb testű borok is készülnek. Szintén őshonos a vörös teran szőlő, ami magas savú és viszonylag alacsony alkoholú bort ad. Krk egyedi szőlőfajtája a fehér žlahtina, amiből elegáns, könnyed fehérbort palackoznak, Susak szigete pedig a Kvarner-öbölben termesztett suščan vagy sansigot nevű vörös fajtákról ismert.
Dalmácia ízei
Észak-Dalmácia jellegzetes fehér szőlőfajtája a Šibenik környékére jellemző debit, amiből egyrészt könnyű száraz fehérbor, puljižanac készül, a napon szárított fürtökből pedig szalmabor jellegű desszertbor, prošek lesz. Itt a leghíresebb vörös fajta a babić, amit a Krka folyó torkolatánál, Šibenik és Primošten környékén termesztenek – testes, hosszan érlelhető vörösbort ad. Dél-Dalmáciában, Korčula szigetén a pošip az őshonos fehérborszőlő, amiből testes, jól érlelhető borokat is készítenek viszonylag magas alkohollal. S végül a legelterjedtebb fajta az egyébként egész Dalmáciában termesztettvörös plavac mali, amelynek fő termőterülete a Pelješac-félsziget, a Hvar és Brač szigetek. Borát magas alkohol- és tannintartalom, jó érlelhetőség jellemzi. Érdemes megkóstolni leghíresebb változatát, a pelješaci dingačot.