De tényleg? Mit keres a Hazajáró a dalmát tengerparton? Ha jobban belegondolunk, Közép-Dalmáciát már végigjártuk Splittől Sibenikig, hát akkor miért éppen Dalmácia északi része hiányozzon a kirakóból? Egészen pontosan annak a 158 évnek (1105-1116, 1181-1202, 1242-1313, 1345-1346, 1357-1409) az emlékeit kutatjuk, amelyet magyar impérium alatt töltött Zára és környéke. (Split és környéke – mivel távolabb van Velencétől – még többet.) A köztes időszakokban a Velencei Köztársasággal hadakoztunk azért, hogy legyen tengeri kijáratunk. A horvátoknak is jobban ízlett a magyar királyok nyújtotta szabadság, mint az adriai vetélytárs elnyomása, de végül aztán jött a török, és jobb dolgunk is akadt, mint, hogy Záráért harcoljunk. Magyarokat aztán a jugoszláv idők is hoztak erre a páratlan szépségű tájra, melynek ékköve a Kornati és a Telesnica nem csak Dalmácia, hanem egész Horvátország és az Adria büszkesége is. Vir szigetéről indulunk, megnézzük a horvát állam bölcsőjét, Nin városát, majd a magyar emlékekben gazdag ősi dalmát főváros, Zára következik. Innen hajókirándulásra indulunk a Telescica és a Kornati Nemzeti Parkok csodálatos szigetvilágába, hogy végül Észak-dalmáciai kirándulásunkat Tengerfehérváron partra szállva zárjuk. A „Hazajáró” hétről-hétre bakancsot húz és nekiindul, hogy keresztül-kasul bebarangolja a Kárpát-medence varázslatos tájait és megismerje hazánk természeti- és kulturális értékeit, történelmi emlékeit és az ott élő emberek mindennapjait. Erdélyben, Felvidéken, Kárpátalján, Délvidéken, Muravidéken, Őrvidéken és belső-Magyarországon hol gyalog, hol szekérrel, kerékpárral vagy kenuval halad vándorútja során. A Kárpátok fenséges gerinceitől, várromokon, apró fatemplomokon és véráztatta harcmezőkön át, patinás városokig – megannyi magyar emlék kíséri a „Hazajáró” soha véget nem érő útját.
Kategória
