https://webradio.hu/hirek/kultura/felujitjak-horvatorszagban-a-bellyei-savoyai-kastelyt
Felújítják a drávaszögi Bellyén (Bilje) Savoyai Jenő herceg által építtetett 18. századi kastélyt – erről Eszék-Baranya megye és a Bellyei járás vezetése számolt be pénteken.
A felújításról szóló megállapodást Ivan Anusic megyei és Zeljko Cickaj járási elöljáró írta alá azzal a céllal, hogy a jelentős történelmi múlttal rendelkező kastélyt turisztikai célokra alakítsák át, és ezzel növeljék a megye idegenforgalmi jelentőségét.
Anusic kiemelte, hogy az előkészületek 2,2 millió kunába (935 millió forint) kerülnek, amelyből 1,8 millió kuna uniós támogatás.
Miután beszereztek minden engedélyt, a felújításra is az európai kohéziós alaptól kérnek támogatást az integrált területi programok mechanizmusán keresztül – tette hozzá a megyei elöljáró.
A kastélyt a vadász- és a borturizmus élénkítésre használják majd, valamint a Kopácsi-rét Természetvédelmi Terület népszerűsítésére. Helyet kap benne Savoyai Jenő herceg életének története is, aki helytörténészek szerint sokat tett Baranyáért.
Az épület eredetileg vadászkastély volt, ma pedig szinte üresen tátong, állaga pedig folyamatosan romlik. Felújításával kezdetét veszi egy Savoyai Jenő herceghez kapcsolódó kulturális turistaútvonal kialakítása – közölték a helyi illetékesek.
A bellyein kívül a megyei hatóságok elő akarják teremteni a pénzt további két kastély rekonstrukciójához Nekcsén (Nasice) is. A kastélyrenoválási program költségét 75 millió kunára (3,25 milliárd forint) becsülik.
A bellyei kastélyt Savoyai Jenő (1663-1736) herceg építtette a 18. század első harmadában, a feltételezések szerint az osztrák Johann Lucas von Hildebrand tervei alapján, aki a herceg híres bécsi palotáját, a Belvederét is megálmodta.
A kastély a kisegítő és a gazdasági épületekkel nagy kiterjedésű, de viszonylagos alacsonyságával egységes építészeti képet mutat, és az úgynevezett négyszárnyú kastélyok típusába tartozik. Már építésének idején divatjamúlt, reneszánsz-korabarokk szemléletet mutatott, ami azonban az Oszmán Császárság határvidékén továbbra is korszerűnek számíthatott.
A nehezen megközelíthető, árokrendszer övezte kastélyban a herceg csak ritkán tartózkodott. A 19. század közepén a kastély körül egy nyolchektáros történeti parkot alakítottak ki. A parkból mára csak a kastély főhomlokzata előtti rész maradt meg.