Elemzésének adatforrásai a TOURMIS , az STR, az IATA, a UNWTO és a WTTC adatbázisai. Az elemzések az oxfordi illetékességű Tourism Economics közgazdasági folyóirat írásain alapulnak, amely a turizmust a lehető legszélesebb körben értelmezi, ide értve az egynapos és hosszabb utazásokat, az elszállásolási, közlekedési, szórakoztatószolgáltatásokat és a fenntartható turizmus problematikáját is.
Az 50 oldalas összefoglaló részben az európai turizmus 2018. évi, részben az idei első negyedévi teljesítményeit tekinti át, elsősorban a légi közlekedés és a szálláshelyi piac szemszögéből, Európa 6 legfontosabb küldőrégiója (Ázsia, Észak-Amerika, Latin-Amerika, Afrika, a Közel-Kelet és Európa) részletezésben.
A nemzetközi légiutas-szállítás Észak-Amerika kivételével mindenhol a világban visszaesett 2017 és 2018 között, és Európa, valamint Afrika kivételével ez a helyzet 2019 első negyedévében is. Összességében még az Ázsiából származó utasforgalom is alacsonyabb volt 2018-ben, mint 2017-ben, annak ellenére, hogy Kína növelte turista-kibocsátását. Az Európába irányuló kínai utasforgalom például 5,7 százalékkal bővült 2018-ban. Az Amerikai Egyesült Államokból Európába irányuló légi forgalom 9,6 százalékkal bővült 2018-ban, és 2019-re is ez a tendencia várható, az amerikai kereskedelem politikai bizonytalansága és a világgazdaság várható enyhe gyengülése ellenére. Jelentősen lassul ugyanakkor az orosz utasforgalom gyarapodása az európai országokban.
Az ETC úgy látja, hogy a gazdasági recesszió miatti aggodalom ellenére gyarapodik az európai turizmus, a szálláshely-statisztikák legalábbis ebbe az irányba mutatnak, ám már látszanak a jelei annak, hogy a fő desztinációk egyre jobban helyezik át a hangsúlyt a vendégszámnövelésről a szolgáltatások minőségének emelésére.
Igyekeznek megtalálni a kényes egyensúlyt a gazdasági növekedés, valamint a környezeti és a társadalmi fenntarthatóság között. Az információs technológiák gyors fejlődése, a sok egyidejű információ, a „big data” világ felfedezése és hasznosítása egyre inkább teszik lehetővé a desztinációk gyorsabb, dinamikusabb reagálását és a turisztikai kereslet előrejelzését, az arra való felkészülést.
Európában az általános gazdasági lassulás – a GDP növekedése az eurozónában csak 1,8 százalékos volt tavaly, 2019-re pedig csak 1,3%-ot jeleznek előre – ellenére a turisztikai szolgáltatások kereslete 2018-ban nőtt. Egyedül az Egyesült Királyság tapasztalt némi visszaesést, a másik szélső érték a Törökország iránt megnyilvánuló kereslet kétszámjegyű növekedése volt. Ha pusztán a külföldi kereslet vendégéjszakákban mért növekedési ütemét tekintjük, Magyarország a vizsgált 34 ország között a középmezőny második felében található, ami a kelet-közép-európai országok közül Románia és Észtország megelőzésére elegendő, de a hagyományos turisztikai nagyhatalmak közül mögöttünk van Spanyolország, Portugália.
Önmagában a növekedési ütemek sorrendbe állítása persze messze nem az elsődleges értékelési szempont.
A kiadvány áttekintést ad az Európa számára fontos küldőpiacok gazdasági kilátásairól, illetve a kiutazóforgalom várható alakulásáról.
Az elemzés furcsasága, hogy az adatforrások között kevés alkalommal, illetve csak áttételesen szerepelnek a nemzeti statisztikai hivatalok, bár feltételezni lehet, hogy a nemzetközi szervezetek a tagországok statisztikai hivatalaitól szerzik az információkat. Ez az országok közötti összehasonlításokat, rangsorokat teheti olykor kérdésessé. Sajátos nézőpontja a kötetnek az is, amikor egy regionális összehasonlításban Magyarországot Közép- és Kelet-Európában olyan országokkal sorolja együtt, mint Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Oroszország vagy Örményország. (A többi ország: Bulgária, Csehország, Észtország, Lettország, Lengyelország, Litvánia, Románia, Ukrajna persze nem vitatható) A tanulmány elérhető a www.etc-corporate.org címen.
