http://gazdasagportal.hu/index.php/bevasarloturizmus-nem-csitul-a-laz/
Sőt. Hiába drágább egy euró. A döntő a kalandvágy mellett feltehetően az, hogy kint kisebbek az áfakulcsok, és a gyengébb forint mellett is megéri. De hát az utolsó negyedév még csak jön.
Azt lehetett várni, hogy a forint gyengülésével csillapodik majd a magyarok bevásárlóturistáskodása, amikor kizárólag vásárlási céllal kerekednek fel egy-egy napra. A bevásárlóturista nyilván számol, megéri-e neki, ez döntő ok lehet az induljunk – ne induljunk kérdés eldöntésében.
De hát van egy nagyobb előnye a külhoni boltoknak, ez pedig az áfa, ami nálunk a legnagyobb uniós viszonylatban a maga 27%-os általános kulcsával. A szomszédos Ausztriában, ahonnan a legtöbbet vásárolnak a magyar bevásárlóturisták, ez 20%. Horvátországban 25%, oda már csak elvétve járunk bevásárolni (a nyaralás másik műfaj persze), Szlovéniában 22%, az is kis bevásárlópiac, de Szlovákiában már csak 20, Romániában pedig 19%. Megyünk is cuccolni az utóbbi kettő boltjaiba. Egyébként Németországban is 19% az áfa, de oda nem egy napra megyünk.
A forint euróhoz mért árfolyama alapján 2017 elejéhez képest 306 forintról 328 forintra kúszott. Ez a 22 forint 7%-os drágulást jelent a devizaárfolyam alapján annak, aki a bevásárlóturistáskodáshoz eurót vásárol. De érdemes arra is gondolni, hogy sokan dolgoznak külföldön, akik nem kevés pénzt utalnak haza, vagy éppen napi ingázás keretében kapják éppen euróban a fizetésüket. Például aki a határközeli osztrák, vagy éppen a bécsi boltokban turkál, sokszor nem is ütközik nyelvi nehézségekbe, ha mutogatni kezd és kiderül, hogy ő magyar vásárló. Az eladó is az, nem egyszer.
Ott van persze még az üzemanyag költsége is, ha csak nem kerékpárra pattan valaki, mert a határ mentén lakik. De hát az eredmény magárét beszél.
A bevásárlási célú kiutazások száma 2019 első három negyedévében az év eleji 1,3 millió alkalomról a harmadik negyedévre emelkedett, megközelítette a másfél milliót, az első kilenc hónapban pedig 4,1 millióra hízott. Egy évvel korábban 3,8 millió napot áldoztunk vásárlásra.
A bevásárlóturisták ráadásul nem csak többször vágták magukat autóba, vagy szálltak valamilyen járműre, hanem sokkal többet is költekeztek. Az első negyedévben még csak 27 milliárd, a harmadikban már 48 milliárd forintot szórtak el külhoni boltokban. És a korábbi évek azonos időszakához mérve tetemes a megugrás, egyötödével nőtt a magyarok bevásárlóturizmusa. Ez több, mint a forintgyengülés mértéke.
A mérleg alapján tehát 2019 első három negyedévében többször és többet költöttünk külföldön:
Csak emlékeztetőül az első féléves költés országok szerint (harmadik negyedéves adat kicsit később lesz, de durva változás nem várható):
Jönnek is hozzánk
Az idelátogató bevásárlóturisták 2019 első három negyedévében 154 milliárd forintot költöttek, de hát ők többen is vannak, többen is jöhetnek. Ez egy évvel korábban 130 milliárd forint volt. Ez 18%-os növekedés, nem több, mint fordított irányban. Úgy tűnik, az áfahatás itt is azért működik, hiába gyengébb a forint. De azért több ez is. A boltosok a határ mentén mondják is, hogy ha gyengül a forint, azért meglódulnak a bevásárlók.
