https://roadster.hu/brac-sziget-osz-utazas/
Hosszú évek óta járunk vissza az egyik legszebb horvát szigetként emlegetett Brač-ra, de még mindig nem tudtuk megunni. Pedig nem a nyüzsgő főszezont választjuk, amikor strandról-strandra és bárból-bárba sodródik az ember, hogy enyhítse a kánikula gyötrelmeit. Hanem a szeptember végi csendet, amikor a tenger pont alkalmas egy-egy mártózásra, a jobb éttermek még nyitva tartanak, és kellemes 20-22 fokban indulhatunk felfedezni a szigetet.
Splitből egy óra kényelmes kompozás után érünk Horvátország harmadik legnagyobb, mégis nagyon barátságos, tiszta, és mindenek előtt meglepően zöld szigetének központjába, Supetarba. A mediterrán klíma egyből magával ragad – ha otthon 10-15 fok, itt garantáltan 20 fölött járunk–, a környék szigeteihez képest buja környezet és a kőből épített házak tökéletesen hozzák az adriai kisvárosok hangulatát. De akad még a szigetnek néhány szuperképessége.
Horvát szigetről a Fehér Házba
Az egyik például a fehér mészkő és a márvány, amiből nem csak a környék híres palotái épültek – például Splitben és Velencében –, hanem a berlini Reichstag és a washingtoni Fehér Ház is. A szigeten még ma is komoly mértékű a kitermelés, és akár haza is hozhatunk a kövekből egy-egy dísztárgy vagy ékszer formájában.
A másik az olíva. Bračon ma kb. egymillió olajfa él, ezzel pedig a sziget Horvátország legnagyobb olajfa-termesztő és olíva előállító területe.
Az itt készített olívaolaj extra szűz minőségű – azaz az olívacefre hőmérséklete nem haladja meg a 27°C-t préselés során, a sajtolást pedig a fáról való leválasztás után 24 órán belül megkezdik –, kifejezetten gyümölcsös, és sokszor az út mellett is kapható a helyi termelőktől.
A gasztronómiára egyébként sem lehet panaszunk, az olíva mellett a friss halak, kagylók és tejtermékek is elsőoszályúak itt, de megkóstolhatjuk a vitalac-ot, a bárány belsőségeivel készített göngyölt húst, vagy a féltve őrzött receptúrájú hrapocusa tortát is.
A helyiek egyébként a saját borukra, a voguvára is nagyon büszkék, de ha a szívünkre tesszük a kezünket, sokkal jobban járunk, ha becsempészünk néhány palack balatoni rizlinget, vagy tokaji furmintot a kocsi csomagtartójába indulás előtt.
Annak pedig különösen örülünk, hogy már itt sem csak a megszokott, régivonalas vendéglőket találjuk, hanem Supetarban például remek burgereket kóstolhatunk a több tucat, főként horvát kisüzemi sör mellé. Dél-nyugati szomszédaink sörfronton egyébként is mindig erősek voltak, de a Beer Garden tényleg új színt, és új kihívókat hozott az Ozujsko vs. Karlovacko meccsbe.
Mit érdemes megnézni, ha egyszer eljutunk Brač-ra?
A sziget leghíresebb homokos (vagy inkább nagyon apró kavicsos) strandját, a Zlatni Ratot – azaz az Aranyszarvat – mindenképp. A jó hír, hogy a főszezonban zsúfolásig tömött partszakasz ősszel már nagyon is élvezhető, ha pedig meguntuk a napozást és a fürdést, a környéket is érdemes bejárni.
De akad egy másik, még különlegesebb strand is, amit egyszerű turista aligha talál meg: a Postira és Pucisca közötti szerpentines útszakasz egyik kanyarjában kell élesen lefordulni, hogy a vöröshomokos Lovrecina-öbölbe jussunk.
Nem ritka persze, hogy az időjárás inkább csak túrázásra ad lehetőséget – ilyenkor a legjobb, amit tehetünk, ha biciklire, motorra vagy autóba ülünk, és meg sem állunk a Vidova Goráig, Brač legmagasabb, 778 méter magas pontjáig. Ez a kilátó nálunk minden alkalommal kőbe vésett program, amit inkább nem is magyarázunk, csak mutatunk egy friss fotót.
Érdemes Splitska aprócska kikötővárosát is meglátogatni, az összesen 200 lakosú település igazi nyugalom-oázis, és erősen turstamentes-övezet. Van egy legenda is egyébként, miszerint innen indult útnak az a kőszállítmány, amiből aztán Dioklecianusz római császár spliti palotáját építették.
De itt találjuk a sziget legrégebbi történelmi emlékét is, a kőbe faragott Herkules szobrot, amit állítólag egy római kőfaragó készített, miközben Dioklecianusz palotájához a követ fejtették.
De minden történelmi örökség, természeti csoda vagy jó étterem mellett a legtöbb, amit a sziget adhat, az a fajta nyugalom, amit kevés helyen tapasztaltunk eddig, a csend és az aktív kikapcsolódás lehetőségének olyan elegye, ami különös adottság.
Talán ezért írtuk be már a 2019-es naptárunkba is a Brač-ot…
