Veli Iž
Kis kikötőjébe nem lehet helyet foglalni, befutási sorrendben fogadják az érkezőket, de „még egy utolsó hely” mindig akad. Legbelső olyan mólóján, ahova vitorlással még oda lehet állni, estére fürtökben lógnak a hajók, mindenki nyugodtan veszi tudomásul, ha esetleg a másik bárka legénysége az ő kokpitján keresztül száll partra. Veli Iž meglehetősen régóta lakott, az első horvát telepesek érkezését 1266-ra teszi a krónika. Olívaolajra és halászatra épült gazdaságát a fazekasság egészítette ki. A tevékenység az őskor óta virágzott errefelé, a csúcsra a középkorban ért, hogy aztán napjainkra még mindig maradjanak olyan öregek, aki ismerik a szakma fortélyait, sőt, tovább is akarják adni azt a következő generációknak. Módszerük tradicionális, nem használnak se árammal, se gázzal fűtött sütőt, edényeiket nyílt tűzön égetik ki. Iž volt az első sziget Horvátországban, ahol síbajnokságot tartottak. 2017 decemberében hatvan tonna havat szállítottak ide a Lika-régióból, hogy a hetven induló megküzdhessen az Iž Hókirálynője díjért. Mindezt ezer néző előtt.
Dragove
Néhány elszórt házból álló falucska Dugi Otok felső vége közelében, és nem is a település a lényeg, hanem a neki otthon adó földnyelv északi és déli oldalán található tengeralattjáró-bunkerek. Kisebbek, mint a Rogačić-öbölben (Vis) található, de megállóhelynek ugyanúgy megteszik. A déli oldal sokkal védettebb, mint az északi.
Konoba Vidrovača
1998 óta működik az étterem a Krka-folyó partján, nem sokkal Skradin kikötője alatt. Csak fél évet vannak nyitva, tavasztól őszig, de olyankor mindent beleadnak a vendéglátásba. Van egy saját mólójuk, úgyhogy be lehet állni közvetlenül hozzájuk, de ha ott nincs hely, és a vendég az ACI Marina Skradinban kénytelen megállni, elmennek érte motorcsónakkal. A náluk parkoló hajók legénységét szívesen felviszik a városi partfalhoz, ahonnan a Nemzeti Parkba tartó utasszállítók indulnak. Némi terepautózás révén megközelíthetők a szárazföld felől is, de az egyrészt macerás, másrészt nem illik annyira a hely hangulatához, mint vitorlással beállni a terasz elé.
Lavsa
Bármennyire nagy is a Kornati Nemzeti Park, ha kimondjuk a nevét, mindenkinek Piškera ugrik be. Természetesen nem alaptalanul, de van ott még bőven olyan hely, ami érdemes a látogatásra, illetve kellő védelmet nyújt még cudar időben is. A Lavsa-sziget Piškera déli szomszédja, tulajdonképpen nincs benne semmi különös, egy alapvetően kopár szikladarab. Csakhogy van egy jól védett mély öble, ennek belső részein három-négy méteres a vízmélység, mi több, a Konoba Idro stábja bójákat telepített, úgyhogy a legnagyobb biztonságban lehet megállni – igaz, kell némi szerencse ahhoz, hogy szabad bóját találjunk. Ha az megvan, a vacsora helyszíne adott.
